A tökéletes társadalmi forma

Az ismert történelem alapján az emberiség még nem alkotta meg a tökéletes társadalmi formát, azaz olyan társadalmi berendezkedést, amely minden benne élő teljes megelégedettségére szolgált volna.

(Felhívom a figyelmed, hogy jó hosszú ez az írásom 🙂 )

Létezik-e tökéletes társadalmi forma?

Vajon az évezredek során megjelenő társadalmi berendezkedések melyike felelne meg legjobban az emberiségnek? Ha egyik sem tökéletes, vajon létezik-e olyan, eddig még nem “kitalált” forma, amelyik minden benne élő számára megelégedésül szolgálna?

Az emberiség mára – bár még messze-messze nem jutott el a tökéletességre – eljutott arra a fejlettségi szintre, ahol már képes lenne minden földi lény számára megfelelő létet biztosítani. Tökéletes harmóniát és bőséget még nem, de tény, hogy meg tudnánk szüntetni a szegénységet, a nyomort és némileg ebből következően a betegségek és járványok jórészét is.

Közösség, társadalom

Tehát a technikai, technológiai feltételek készen állnak, azonban a tudati szintünk még messze elmarad a kívánt szinttől. Ennek megvalósítása jelenleg a sci-fi kategóriájába sorolható, ahol egy olyan társadalmat látunk, ahol a tudati szint olyan magasan van, hogy az egyének számára nem kérdéses a közös érdek. “Közös” érdek: tehát közösségről beszélünk. Ilyen módon tehát bizonyos értelemben vissza kell kanyarodnunk a természeti népek társadalmához, ha azt társadalomnak lehet nevezni a mai értelemben.

Az én értelmezésemben ezek a “fejletlen” közösségek is társadalmak, hiszen a közösség és a társadalom szó igen közel áll egymáshoz legtöbb nyelvben. A KÖZösség, TÁRSadalom szavak gyökerében megtaláljuk az egymásrautaltságot, az egymás segítését, kiegészítését, a társat és a közös érdekeket.

A “primitív” társadalmakban ez még működik. Bizonyos törzseknél – állítólag – a hazugságra nincs megfelelő szó.

...tovább olvasom »

A természettel élnek együtt, ahol minden tiszta és őszinte. A víz, a föld és az élővilág nem hazudik, olyan közösséget alkot, ahol mindennek és mindenkinek megvan a megfelelő helye, és szerepe. Minden lény tudja, hogy egységet alkotva, tökéletesen működik. A természeti népek tisztelik a természetet és spirituális közösséget alkotnak vele. Mély bölcsesség van a szavaikban, amikor a természettel való együttélésről beszélnek. Tudják, hogy a természet táplálja őket, a Föld ad lakóhelyet és minden mást, amire szükségük van az élethez, ezért a Földet és egymást nem kizsákmányolják, hanem tisztelik.

IWGIA (International Work Group for Indigenous Affairs) becslése alapján kb. 350 millió főre tehető a természeti népek lélekszáma. (Az IWGIA éves jelentései itt hozzáférhetők angolul.)

Igazság nélkül

Ez a téma még sok-sok adalékot kívánna, de a lényeget elmondtam. Ez nem azt jelenti, hogy megtaláltam a megfelelő és tökéletes társadalmi formát. Itt arról beszéltem, hogy egy társadalom alapja csak belülről származhat. A szívből. Csak az lehet tökéletes, ami tiszta forrásból táplálkozik.

Ahhoz, hogy ez megtörténhessen el kell jutnunk egyénenként az ősi, öröktől létező igazságokhoz, amiket az évezredek alatt elfelejtettünk. Életek népek, nagy kultúrák és kis törzsi társadalmak az évezredek alatt, akik többé-kevésbé ismerték ezeket a törvényeket, tisztelték az őseiket, a hagyományaikat és az életet. Megfelelő ritmusban és harmóniában éltek a természettel és egymással. Igen, ez időnként felborult és eltévesztették az arányokat és talán beleestek azokba a hibákba, amit a mai „civilizáció” folyamatosan és üzemmódszerűen elkövet.

Ki-ki meggyőződése szerint

Mindenkire rábízom, hogy ezt elfogadja, vagy támadja. A „tudós” és tudós elmék egyik része ezt könnyen támadhatja, hiszen tudománytalannak tarthatja. A tudós társadalom szereti a hivatkozásokat, a bizonyítékokat; és ebben igaza is van. De vannak olyan témák, amiket nem lehet szavakkal és tényekkel bizonyítani, és felesleges is, mert ellenérvet mindig lehet találni és csak szándék, belső meggyőződés kérdése, hogy ki mit gondol, ki mit vall.

És itt nem is az a lényeg, hogy bármit is bizonygassak; a lényeg, hogy az emberiségnek fel kell ismerni újra azt, amit már korábban ismert. Ez a felismerés vezethet el sok kisebb felismeréshez, ami visszavezetheti az emberiséget rég elfelejtett gyökereihez. Ezek a gyökerek pedig még annál is messzebb vannak, mint gondolod.

Az anyagi világban ne is keresd, bár, ha tiszta szívvel keresed, akkor még az anyagon keresztül is eljuthatsz oda, ha megfigyeled a vizet, a Napot, a szelet, felmarkolsz egy marék földet és beleszagolsz, lefekszel őszi vagy tavaszi napon a fűbe.

Az igazság és szeretet talaján

Ebben a témában is, mint minden igazán fontos kérdésben el kell jutnunk a gyökerekig, hiszen igazságot csak az igazság forrásából meríthetünk.

Egy és tökéletes társadalmat hogyan lehetne létre hozni igaz és tökéletes emberek nélkül? Elsősorban a vezetőknek kell igazszívűnek lenniük. Az igazság pedig a szeretet.

Ez nem nagyotmondás, elég rövid mondat ahhoz, hogy ne kelljen túlbonyolítani. A szeretet szemével nézve lehet jól gondolkodni és jól cselekedni. Ha nagyon tudományos folytatásra gondoltál volna, akkor csalódni fogsz.

A természet lényege pusztán elmével nem található meg, és nem érthető meg. A felismerések és az igazságok mindig mélyebbről jönnek, amit nem tudsz megragadni csak a szíveddel, és ezután fogja az elméd is a helyén kezelni azokat.

Ez pedig ismét azt jelenti, hogy a válaszokat Istennél – akit senki sohasem látott – kell keresned.

Sok jó szándékú, erkölcsös létezik a Földön, akik nem hisznek Istenben. Viszont én azt mondom, hogy valamilyen formában hisznek, ha tudnak erkölcsösen, szeretetben, törvénytisztelő módon élni, még akkor is, ha ők ennek ellenkezőjét hiszik magukról. Talán idő kérdése, hogy neveltetésük vagy csalódásaik leple lehulljon.

De visszatérve az eredeti kérdéshez – amitől persze nem tértem ám el ­–, nézzük meg, hogyan is kapcsolódik ez utóbbi néhány mondat ide.

Te a saját családodban igazán csak akkor tudsz harmóniában, békében, elégedetten élni, ha szeretet van köztetek. Hát innen már nincs is több lépés: bármilyen más kisebb-nagyobb közösség, társadalom és az egész emberiség tekintetében ez igaz: csak a szeretet talaján képes egy közösség megmaradni és egészségesen, elégedetten, harmóniában élni.

Függés a tőkétől

Az élelemhez ma nem tudsz hozzájutni úgy, mint évszázadokkal vagy akárcsak évtizedekkel ezelőtt. Az élelmet ma az emberiség nagyobb része üzletekben veszi meg. Nem adottak a feltételek az élelemhez való hozzájutás más módjához: a fizikai feltételek, az emberi erő és ismeret is hiányzik ma már ehhez. Ezért az emberiség kiszolgáltatott és függésben van. Ha megszűnne ez a „nagyüzemi” ellátás, az emberiség egy része hamar elpusztulna, hiszen nem tudná, hová menjen, hogyan nyúljon a dologhoz.

Ekkor azonban elindulna egy „visszafejlődés”, és az emberiség egy része újra megtalálná a természetet és újra kapcsolódna hozzá. Újra érezné az egymásrautaltságot és újra közösséget alkotna.

Ez csak egy kis eszmefuttatás volt, de gondolkozz el rajta. Sokak szerint ez bolondság, hiszen fejlődni kell, haladni kell a korral. Igen, bizonyos értelemben mindenképpen, de: a „kor”-t ma a nagytőke irányítja. Ugyanilyen függőségben van az emberiség minden más területen: ha ruhához, fűtéshez, villanyhoz, gyógyszerhez akarsz jutni.

Mindenhol azt hallod, hogy „megérdemled”, „szabad vagy”, „szabad világban élsz”; de nem: pontosan ellenkezőleg, mélységes függésben vagy. Minél több a pénzed, annál több szabadságot vásárolhatsz magadnak fizikai szinten, ez azonban az emberiség nagyon kicsi hányadára igaz. A lelki és szellemi függésről most itt nem beszélek…

A Föld tökéletes hely

A Földön ma az emberiség, ha nem is gazdagságban, de teljes megelégedésben és bőségben élhetne, ha igazságon alapulna az élet. A Földön minden megvan, ami szükséges, akár több milliárd ember ellátására. Minden eszközünk és tudásunk megvan ahhoz, hogy a Földet ésszerűen, az igazságon és szereteten alapulva használva, együtt élve az ő élő törvényeivel, előállítsuk az emberiségnek a megfelelő energiát, megtermeljük a megfelelő egészséges élelmiszereket, megteremtsük a maximális egészségügyi ellátást stb. Itt megint a hitem szerint szólok: nem úgy teremtette ezt a világot, hogy elszámolta volna magát.

A Föld népsűrűsége ebben a pillanatban 43 fő/km2. (Népsűrűség – Wikipédia) A legnagyobb országokban, mint Oroszországban, Kanadában, Ausztráliában csak pár fő jut egy km2-re, de még USA népsűrűsége is csak 30 fő/km2. Ahhoz képest, hogy vannak országok, ahol több száz vagy több ezer ember él egy km2-en, még bőven elférnénk a Földön akár kétszer ennyien is. Ekkor még a termőföldek és őserdők messze megmaradhatnának.

De ez csak egy kis matematika volt, arra nézve, hogy nem kellene elvileg megijedni a túlnépesedéstől sem, csak a Földet és egymást nem kizsákmányolnunk kellene, hanem közösségben, igazságban és szeretetben élni vele.

Minél nagyobb egy közösség, annál nehezebb működtetni és igazságot teremteni, annál nagyobb a káoszra, az egyenlőtlenségekre, az elégedetlenségre és ezáltal a törvénytelenségekre és bűnözésre való hajlam. Igen, ez ma fennáll. De, ha a vezetők a szív szerinti igazságot képviselnék, akkor a törvények is ezt tükröznék, az oktatás, egészségügy, az elosztási rendszer is ezen alapulna, bármilyen lélekszámú is legyen a társadalom.

És újra itt vagyunk: egyénenként kell elérnünk a teljes igazságot, a szeretetet. Akkor minden a helyére kerül automatikusan.

Képzelj el egy olyan világot, ahol mindenki biztonságban és szabadon érezheti magát, hiszen nincs félelem, nincs mitől félni. A Biblia azt mondja: „A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet”.

Az embernek pont annyira van szüksége, amennyi elég ahhoz, hogy ne fázzon, ne éhezzen, legyen a feje felett fedél és eljuthasson egyik ponttól a másikig. Nézz ismét a természeti népekre: mindez pont elég nekik. Nem kell a minimumon élnünk, az előbb már mondtam: ma ennél többet is adhat magának az emberiség, akár bőséget is mindenkinek.

A probléma az egó működése, a kapzsiság, a mohóság, a hedonizmus, ami mind egyre jobban a szeretetlenségbe, sőt a gyűlölködésbe, a harcba, a háborúságba vezet. Ma ez látható, ez működik.

Mit kell tenned?

Ha az emberek megkapnák azt, amire szükségük van, és nem lennének féktelenül éhesek, akkor elégedetten élve kevesebb lenne az irigység, a bűnözés, a korrupció, a kizsákmányolás, a háború. Talán idővel mindez el is tűnne és csak a történelem könyvek lapjain emlékeznénk rájuk; gyermekeink pedig nem értenék, hogyan történhettek ilyen dolgok.

Ha sétálnál az utcán, éreznéd, hogy az utca tied, éreznéd, hogy a parkok, a folyók, a hegyek a tied. Most ezekre hogyan tekintesz?

Azt gondold reményvesztetten, hogy mindez illúzió, idealista álmodozás. Igen, legyen ez idealizmus. Ez az az eszme, gondolat, ami mentén te is tudsz tenni azért, hogy a gondolat valósággá váljon, mert tudjuk, hogy minden, ami létezik, először egy gondolat volt.

Először találd meg magadban az igazságot, majd a kis közösségedben is segíts, hogy ők is megtalálják, majd alkossatok nagyobb közösséget. Ha sok-sok ember elkezd felébredni, akkor meg lehet változtatni a világot.

Akik az életükben az igazságot hirdették, szinte mindig a hatalommal kerültek szembe, mert legtöbbször a hatalom nem az igazság talaján áll.

Pontosan ez a célja a hatalomnak, félelemben tart: munkahelyvesztéssel fenyeget, adóterheket ró rád, megszorításokat vezet be, a sajtószabadságot lábbal tiporja, a gyermekedet saját szája íze szerint oktatja, a pénzedet ellopja; összességében tönkre teszi az életteredet, és csak néhány kiválasztottnak juttat: annyit, amennyiből ezrek vagy akár tízezrek élhetnének boldogan. Ja, és időnként keresztre is feszíti az igazság hirdetőjét.

Amíg valamely hatalom eltűri a gyermekéhezést, a szegénységet, nem akarja meglátni a munkanélküliséget vagy akár az egészségügy lehetetlen helyzetét, amíg emberek fagyhatnak meg az utcán vagy akár saját házukban, addig nem jogosult a megbízói vezetésére.

A miniszter szó eredeti, latin jelentése: szolga, szolgáló. Lehet ezt szépíteni, de a miniszter nem uralkodó, hanem szolga vagy szolgáló. A szó nemes értelmében kell érteni. Egy miniszter magára nézve ezt lehet, hogy lealacsonyítónak tartaná és kikérné magának: éppen ez  mutatna rá az alkalmatlanságára.

A miniszterek a ma ismert, legfejlettebbnek tartott államformában, a demokráciában, a nép felhatalmazásából kijelölt, népet szolgáló hivatalnokok. Ezen hivatalnokok egy része templomba jár, de nem ismeri az igét: „Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén”. A Bibliából idéztem. Jézus Isten létére tudott szolgálni.

Azok a valódi miniszterek, akik a társadalom érdekeit szem előtt tartva, igazságban és szeretetben szolgálnak. Hát ismerd fel őket!

« kevesebb